Safou/hu
A Safou (afrikai körte) egy trópusi gyümölcs, amely a Dacryodes edulis L. fákhoz és a Burseraceae családhoz tartozik. A fa egy örökzöld olajos trópusi gyümölcsfa, amely Nyugat- és Közép-Afrika nedves és szubnedves éghajlatain nő. Erdőben 20-30 m, gyümölcsösben/ültetvényben 12 m magasságú, törzsének átlagos átmérője 55 cm. A kéreg illatos, gyantás és halványszürke színű. A fának sűrű, tömör, gömb alakú koronája van, rövid, enyhén hullámos szárral és örvényes ágakkal. Gyorsan növekvő fa, átlagos élettartama 50-100 év. A virágok kicsik (0,6 cm) és nagy szárban hordják. A faj kétlaki, virágai egyivarúak az egyik nem abortusza után. A gyümölcs (csupán) vagy safou általában hosszúkás henger alakú, 1,5–7,0 cm hosszú és 1,3–3,5 cm átmérőjű. Az érett gyümölcs kékes/fekete színű, és egy magot tartalmazó, gazdag, olajos péptel van tele. A mag nagy, a teljes termés 25-45%-át teszi ki, és sok más gyümölcsfafajtával ellentétben nincs maghéja vagy héja.
Tartalom
Hol nő a safou fa?
A Dacryodes nemzetség harmincnégy fajt tartalmaz, ebből 2 a trópusi Amerikában, 19 Afrikában és 13 faj a malajziai szigetvilágban. A safou fa Közép-Afrika nedves síkvidékein és fennsíkvidékein, valamint a Guineai-öbölben őshonos, de a fajt mára Malajzia egyes részeire is betelepítették. Kedveli a nedves, árnyékos körülményeket, és gyakran beépítik több gazdálkodású rendszerekbe, különösen a növekedés korai éveiben. Párás trópusi övezetekben, nem elöntött erdőkben fordul elő, de a szárazabb területeken a safou az enyhén mocsaras talajt kedveli. A talaj nedvességtartalma kritikus fontosságú a jó gyökérnövekedéshez, különösen a fiatal fák telepítési szakaszában. A fa a savanyú talajokat kedveli, a felszíni horizonton szerves anyagok találhatók, ez javítja növekedését és termését. A Safou akár 1000 méteres tengerszint feletti magasságig is megnőhet, de az érett és fiatal fák is fagyveszélyesek.
Miért érdemes szafou fát termeszteni?
A fa jól ismert gyümölcseiről (safou), amelyek gazdagok fehérjében, zsírban, rostban, ásványi anyagokban és esszenciális aminosavakban. A pépből és a magból kivont olaj palmitin-, olajsav- és linolsavban gazdag. A fa könnyen termeszthető, és sokféle gazdálkodási rendszerben nőhet. A gyümölcsök és termékeik értékesítéséből stabil bevételt tud biztosítani. A terméseket akkor szüretelik, amikor más növényeknek nincs szezonja, és egyes területeken az év 3-4 hónapjára alapvető táplálékot biztosítanak. A fa évente körülbelül 223-335 kg pépet tud produkálni fánként. A safou fa még nem ültetvényes növény, de jelenleg kis gyümölcsösökben termesztik.
Gyümölcsök a jövőnek
A safou fa gazdaságossága - A safou fa gazdaságilag fontos faj (hektáronként 7 tonna olaj nyerhető ki a termesztett szafuból). Kamerunban, Kongóban, Gabonban és Zaire-ben nagy mennyiségben gyártják a safou-t, hogy kielégítsék a helyi piacok keresletét. Kamerunban a teljes éves safou-termelést 1997-ben 118 603 tonnára becsülték, de kevesebb mint 100 000 tonna kerül a marketingcsatornákra a rossz tárolás, a rossz közlekedési kapcsolatok és az otthoni termelés miatt. Kereskedelmi forgalomban friss gyümölcsként bizonyos európai országokba, például Franciaországba és Belgiumba is behozzák kameruni termelőhelyekről, ahová 1999-ben 105 tonna safou-t exportáltak. A legtöbb termelő országban nem termesztik a safou fát kereskedelmi méretekben, és a gyümölcsöket a vadon és a házi kertekben növekvő fákról gyűjtik. A Safou kereskedelem az elmúlt évtizedben bővült, és ez továbbra is bővül.
How do you grow the safou tree? - The safou tree is commonly grown from seed, but is also propagated by vegetative propagation (air-layering and stem cuttings). Air layering is the most common method of vegetative propagation. A small area of bark is removed from a good quality tree. The cut area is covered with a soil mixture and kept in position with clear polythene film. After a number of weeks, the growing roots can be observed through the polythene film, the branch can then be severed and potted. Vegetative propagation by both air layering and stem cutting is relatively cheap and easy but results can be inconsistent (often dependent on the trees' phenological state prior to propagation). For seed propagation, fruits should be selected from trees with good production and quality. Seeds are recalcitrant and should be extracted from the fruit with care to avoid injury. The seeds should be planted approximately 2 cm deep in containers of acidic loam soils with a high humus content (germination occurs within 12 - 15 days). When planted out, young trees require adequate soil moisture to become well established (ripe fruit, however, has a short storage life in humid climates (2 - 8 days without refrigeration)). The trees will bear fruit in 4 - 5 years. What are the uses of the safou tree? - It is a multipurpose tree, best known for its fruit pulp. The fresh pulp has a pear-like flavour and oily flesh. It is quite hard and usually consumed after boiling or roasting. It can be fried to produce a kind of butter and may also be consumed fresh. An oil can be extracted by distillation from the pulp and seeds. The oil is used for cosmetic and industrial purposes. The pulp and seeds are traditionally sun-dried or roasted to extend the shelf life, though this can effect the nutritional value increasing the acid content of the pulp and decreasing the iodine content. The seed kernel contains a high protein content and is often used as a livestock fodder. The timber is soft, elastic and grey-rose in colour. It is used to make tool handles, mortars and is suitable for carpentry, firewood and timber. Safou bark produces a resin that is used in local medicine for the treatment of parasitic diseases (skin) and jiggers. The resin can also be used as a varnish. The leaves, stem and root barks are also used in traditional medicine to treat leprosy, dysentery, anemia and tonsillitis. The tree can be planted as a homestead tree, used to reduce soil erosion, as a live fence in intensive cultivation systems, for shade (in young cacao, coffee and oil palm groves), in agroforestry systems (soil conservation/fertility/shade) and also as an ornamental in gardens.
Further Reading
Kengue. J. (2001) Safou. International Centre for Underutilized Crops, Southampton, UK.
Kengue. J. (2001) Safou Extension Manual . Az alulhasznosított növények nemzetközi központja, Southampton, Egyesült Királyság. Kengue. J. (2001) Guide de la culture du safoutier. Kiadások CLE, Yaounde, 55. o.
Kapseu. C és Kayem GJ (1998) Az afrikai körte javításáról és más új növényi olajforrásokról szóló 2. nemzetközi műhelymunka anyaga . Presses Universitaires de Yaounde. Kamerun.
Youmbi. E, Clair-Maczulajtys. D. et Bory. G. (1989) Variations de la composition chimique des fruits de Dacryodes edulis (DON) LAM. Fruits-vol.44, no.3.pp149-153.
Az Alulhasznosított Termények Nemzetközi Központja készítette és adta ki. Ez a kiadvány egy kutatási projekt eredménye, amelyet a Southamptoni Egyetem Öntözési és Fejlesztési Tanulmányok Intézete finanszírozott, Egyesült Királyság Nemzetközi Fejlesztési Tanszék (DFID) Southampton, SO17 1BJ, UK. Tel: +44 (0)2380 594229 Fax: +44 (0)2380 677519 a fejlődő országok javára. A kifejtett nézetek nem feltétlenül a DFID [R7187 Erdészeti Kutatási Program] nézetei.
